Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történelem

A teremtés (kb. 3000-ben Blonead uralkodása előtt)

 

Az idők kezdetén nem volt határvonal a föld és a menny között. Mindent elnyelt egy hatalmas, kezdet és vég nélküli űr. Mikor az első két isten megérkezett a világba, megalkották a létezést. A tiszteletre méltó Leya fényt és reményt teremtett, és fáradhatatlanul küzdött, hogy megteremtse az életet. Bergelius viszont az üresség híve volt. Öntelten biztosította magának a hatalmat, és azt senkivel nem volt hajlandó megosztani. Leya és Bergelius ellentéte addig növekedett, míg egy napon háborúba torkolott. Leya elbukott, és Bergelius fogságába esett.

Bergelius teremtett egy sötét és rejtélyes helyet – ahol a hideg és az árnyak uralkodtak. Bár Leyat bebörtönözték, de a reményt nem tudták elvenni tőle, szembenézett ellenfele teremtésével. Saját hatalmával teremtett átjárót a menny és a pokol között. Később ezt a jelenséget átnevezték napnak és éjjelnek. Ugyanebben az időben Leya megteremtette az élet alapelemeit is: a földet, a vizet, a levegőt, és a tüzet.

A világot kontinensekkel tette változatosabbá, növényeket és állatokat hozott létre. Az egyik kontinens neve Andaron lett – mai nevén Ibéria -, melynek őslakosai a Mu-k. A kontinensek védelmére nyolc védelmező istent küldött.

Bergelius nem vette észre Leya tevékenységét, csak miután azzal elkészült. Nagyon feldühödött figyelmetlensége miatt, Parakeliust, leghűségesebb szolgáját utasította arra, hogy pusztítsa el Leya teremtését. Parakelius és követői azonnal megindultak e teremtett világ felé. A pusztítás és a félelem terjengett a kontinenseken. Parakelius megtévesztéssel rávette a Mu-t, hogy csatlakozzon az árnyak urához. Andaronban a békét felváltotta a háború.

A nyolc védelmező isten hatalmas áradatot zúdított a kontinensre, hogy megsemmisítse a gonosz erőket, és így megmentse Andaront a végső pusztulástól. A vízáradat majdnem minden életet elpusztított Ibériában. Azok a kevesek, akik túlélték, Britron szigetére menekültek, Ibéria nyugati partjainál.

A gonosz erőinek befolyása továbbra is megmaradt: az elszigeteltség miatt vadakká váltak. Parakelius kihasználta ezt, és a britroni túlélőket mind szörnyekké változtatta. Ezekből a szörnyekből lett később a rahu törzs.

 

 

 

 

A letelepedés (kb. 3000 - 0 Blonead uralkodása előtt)

 

A Leya által teremtett világban számos faj létezett elszórtan az egész kontinenst benépesítve. Andaronban Bergelius lett a rahu törzs vezére, és uralta azt a vidéket.

Legendákban meséltek arról, hogy Bergelius keltette életre Kameria-t, a sárkányt, mely tüzes leheletével felperzselte a földet, és félelmet hozott a vidékre. Fekete szárnyú démonokkal csapatban járva terror alatt tartotta a falvakat, mindenkit elpusztított, aki képtelen volt a menekülésre. Teljes pusztulást hozott a tájra – csak romok maradtak az egykoron nyüzsgő falvakból.

Az otthonokat kifosztották a hordák, lakóiknak megváltás volt a halál. Akiknek sikerült elmenekülniük, egyszerű csónakokon, vagy úszva keltek át az óceánon, és érkeztek meg Andaronba a kimerítő utazás után. Azok, akiknek nem sikerül elérniük a biztonságot nyújtó partokat, mind odavesztek. Oltárt emeltek a halottak tiszteletére, ami még most is áll – felidézve a rég elfedett időket.

Teltek az évek, és Andaronban négy faj emelkedett fel: az elfek, tündérek, macskák és az emberek. Az őslakosok túlélői, akik nem csatlakoztak Parakelius hordáihoz, a Mu klánba tömörültek.

Andaron elfjei az évszázadok során testnélküli lényekké alakultak át, és a Bon-Tuna klánt alapították meg, hűek maradtak ősi hagyományaikhoz, nem hatott rájuk semmiféle változás.

A tündérek később úgy lettek ismertek, mint a Mirhur klán. Pici, intelligens imádni való lények voltak, a varázslatok művelésének igazi mesterei.

Két évszázaddal később, a macskák, más nevükön Neved népe egyesült a Mirhur klánnal. A macskafélék és a tündérek örök barátságot kötöttek egymással.

Az emberek túlélői hozták létre a Parholn klánt. Hamar meghódították egész Andaront. Ambíciózusak, sokoldalúak voltak, de sajnos rövidebb életűek, mint a többi faj.

A klánok különbözősége számos ellentétet hordozott magában már a kezdeteknél, és ez később háborúkhoz vezetett. Rájöttek azonban, hogy a túlélésük Andaronban koránt sem biztosított, így hamar békét is kötöttek.

A rahu titokban egy inváziót készített elő. Hatalmas sereget toborzott, és Andaron ellen vonult. A klánok egyesített erővel le tudták győzni a betolakodókat, és visszavonulásra késztették őket.

A végső ütközetben, a mágikus kard, a Krawendyn Andaron katonáinak a kezébe került. Ezt a kardot az ősidőkben sötét energiákkal kovácsolták. Árnyak aurája vette körül a pengét. A katonák a parancsnokhoz vitték, ő pedig elrejtette egy biztonságos helyre, de a gonosz aura már hatást gyakorolt az emberekre, és az együttműködés közöttük semmivé vált. Újabb háború tört ki közöttük.

A nyolc védelmező isten megkereste Leyat, és elmondták neki, hogy hamarosan mi fog történni. Az istennő szörnyülködve látta, hogy teremtményei háborúban állnak egymással. Andaronba küldte a védelmező isteneket, hogy Parakeliust száműzzék e kontinensről mindörökre. Először a Krawendyn-t pusztították el. Miután a kard megsemmisült, képesek voltak a népek közötti háború megfékezésére.

De a rahu nem adta fel ilyen könnyen. Fogságba ejtett minden ostoba lényt, és elszigetelte őket a térségekben. A nyolc védelmező isten több pusztító csata után, egy mindent megsemmisítő áradatot zúdított Andaronra, mellyel gyakorlatilag megsemmisített minden életet. Csak néhányan élték túl, és nomádokként a kontinensen vándorolva éltek tovább.

Évszázadok teltek el, mire az élet visszatért a vidékre. Bár a gonoszt sem sikerült teljesen száműzni, újra elkezdődött csapataik toborzása.

 

 

 

Egy új kor (0 - 85 Blonead uralkodása után)

 

Blid Blonead királynő alapította Iberiát, az egyesült királyságot az összes klán részére. Ez egy új kor kezdete volt.

Az első időkben a harcok mindennaposak voltak, a túlélés nagyon nehézzé vált. Voltak nomádok, akik letelepedtek, de nagyon nehezen boldogultak a földműveléssel ezen sivár tájon. Főleg vadászatból szerezték meg a mindennapi betevőre valót.

A sok nehézség ellenére a fiatal királyság dinamikusan fejlődött. Az ibériaiak elkezdték újratanulni az őseik harci technikáit, hogy a védelmüket hatékonyan tudják biztosítani. Sikeresen elüldözték a vad teremtményeket a földjeikről, és békét hoztak a vidékre.

Városok fejlődtek a falvakból. Új területeket fedeztek fel, és hódítottak meg. Mégis Ibéria váratlan nehézségekbe ütközött: a különböző területeken mindennapos volt az összetűzés. Blid Blonead királynő tárgyalásokat kezdeményezett.

Hosszas egyezkedések után felosztották Ibéria területét. Ardir, Tibered és Tarat voltak az első zónák, amiket létrehoztak. Stratégiailag fontos területek voltak ezek.

Barbár rahu törzsek szállták meg a kontinenst, és mindent porba döntöttek az ardiri ütközetben. A jó és gonosz közötti háború ismét kitört: az egyik oldalon állt a teremtés, mely az ezer éves békét tűzte ki céljául, a másik oldalon pedig Bergelius pokoli serege sorakozott fel, célja a terror uralmának eljövetele volt.

Arian Horus volt az egyik hőse az ardiri üzközetnek, egy bátor harcos. Számos csatát nyert már, de ebben az ütközetben megadásra kényszerült, szerencsére sebesült bajtársait sikerült időben kimenekítenie.

Nem adta fel, és újabb egységeket gyűjtött parancsnoksága alá. Taratban végül sikerült felülkerekednie, és fényes győzelmet aratott az ellenfél csapataival szemben, megölve azok vezetőit. Kiűzte a maradék rahu erőket Ibériából, de közvetlenül ezen események után a hős Arian a királynővel együtt nyom nélkül eltűnt.

 

 

 

Háborúk kora (Blonead uralkodása után 85-től napjainkig)

 

Blid Bloneadnak és Arian Horusnak nyoma veszett, és soha többé nem látták őket. Nem volt trónörökös, így a birodalom ketté szakadt négy közel egyforma erős területté, melyeket a királynő közeli tanácsadói irányítottak: Neban Maha, Ruard Lopesa, Edgar Seher és Uma Plutak.

Mind a négyen mohó és törtető irányítók voltak, és így a birodalom belesodródott egy végeláthatatlan háborús korszakba. Zsarnokságukkal megteremtették a totálisan boldogtalan nemzeteket. Edgar Seher Ibéria déli területeire szorult. Követőivel megalapította Gor szent városát.

Az emberek elégedetlensége polgárháborúba taszította a nemzetet. Armin of Remperd uralkodása alatt felkelés tört ki, aminek az ereménye az lett, hogy elfoglalták Lezina városát. A királyi erőknek sikerült bekerítenie a lázadókat, majd a városközpontig szorították be őket.

Sokáig kitartottak a felkelők, annak ellenére, hogy teljesen elvágták őket minden utánpótlástól. Végül egy éjjelen az ostrom véres mészárlásba torkollott. A birodalmi csapatoknak sikerült betörniük a központba, és 20,000 lázadót mészároltak le néhány óra leforgása alatt. A történelem könyvekben azóta is így emlegetik ezt az eseményt: ’Mészárlás a fekete hold éjjelén’. Az a pletyka terjedt el, hogy Arian Horusnak, az eltűnt hősnek is köze van ehhez a vérfürdőhöz. Armin of Remperdnek sikerült elmenekülnie.

Az események után Ruard Lopesa lemondott Ibéria újraosztásának tervéről. Derion uralkodójává választották, a keleti régióban. Valorian, a nyugati régió Neban Maha uralma alá került. A gyorsan fejlődő szent város, Gor, délen, Tristan király irányítása alatt nemzetté nőtte ki magát.

Ruard Lopesa szigorú király volt, a hatalom volt számára az egyetlen fontos, a népe jóléte nem annyira érdekelte. Neban Maha ezzel szemben inkább törődött a nemzet szükségleteivel, fegyelmezett és céltudatos katonaállamot hozott létre.

Ibéria megosztása még nem zárult le. Mindkét uralkodó Ibéria királya akar lenni, emiatt a háborúskodás jelenleg is folyamatos Derion és Valorian között. Gor semleges maradt. Tristan király inkább a kereskedelem, és a diplomácia irányában mozdult el. Gor fegyverekkel és élelemmel látta el a háborúskodó nemzeteket.

Egy napon Ruard néhány embert küldött Valorian földre, hogy beszedje az ottani lakosoktól az adót. Amikor ez Neban Maha tudomására jutott, elfogatta a küldötteket, és mindet egytől egyig lefejeztette. Ez azonnali totális háborút robbantott ki a térségekben. A háború megemelkedett költségei miatt Neban Maha megnövelte Valorianban az adót.

Ruard csapatai támadással fenyegették Valorian fővárosát. Úgy tűnt, a támadás sikeres, de végül nem sikerült elfoglalni a kastélyt, ahova a valoriani katonák bemenekültek. Az ostrom sikertelen volt, és végül a két uralkodó tűzszünetet kötött.

Neban Maha meg volt győződve arról, hogy Gor titokban Deriont támogatta, ezért támadást indított a déli területek ellen. Nagyon sok embernek kellett elhagynia az otthonát, és elmenekülni a véres támadások elől.

Tristan király semlegességét bizonygatta, míg végül a valoriani csapatokat kivonták a térségből. Tristan, sokkolva nemzetének megtámadása miatt, belekezdett egy saját hadsereg toborzásába.

Bár Derion és Valorian között a tűzszünet nem ért véget, de az ellenségeskedés még inkább teret hódított. A két uralkodó úgy döntött, hogy a nemzetek közötti határvidéket megerősíti, és mindenféle kereskedést megszakít egymással. Gor lett az egyetlen kereskedési átjáró a két nemzet között.

Még két év sem telt el, mikor a határvidékeken folyó kisebb harcok miatt kirobban a második nagy háború Derion és Valorian között. Egyik nemzet sem tudott a másik felé kerekedni most sem.

Számos kimerítő ütközet után a két uralkodó ismét tűzszünetet kötött, és a kereskedelemre fordítottak nagyobb hangsúlyt: Valorian élelmiszer, páncélok és mindenféle erőforrások, Derion pedig mágikus fegyverek és mágikus tárgyak gyártására rendezkedett be.

Béke szállt néhány évre Ibériára, de ez a béke nagyon törékeny. Mindkét uralkodó ezt az időt arra használja fel, hogy seregeket toborozzon, azokat felszerelje fegyverekkel, páncélokkal. Egy újabb háború baljós körvonalai rajzolódtak ki…

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Levitra 10mg Orodispersible Bayer Lestalo

(Lestalo, 2019.09.22 08:22)

Amoxicillin Dosage Dogs <a href=http://drisdol.com>order cialis online</a> Cialis 20 Pilules Kamagra Sildenafil 100mg

en

(en, 2014.02.28 13:51)

Ez aztán történet